down

Magamról


 

Bemutatkozás

 

Az ELTE-n szereztem bölcsészdiplomát magyar-olasz szakon. Rögtön ezután kitanultam a filmfordítói szakmát, amit 11 éven át műveltem. Én írhattam többek között a Twin Peaks című sikersorozat szinkronszövegét. A filmstúdió után átmeneti útkeresés következett, újabb tanulmányok – ezúttal művészeti menedzsment – , majd érdekes és nem is rövid életű kiruccanás a nemzetközi kiadók világába: előbb a Reader’s Digest, később a National Geographic magyarországi leányvállalatánál végeztem promóciós, illetve kiadóvezetői munkát. Újabb tanulmányok, – ezúttal vallásbölcselet -, és vissza a fordításhoz, de már a könyvekhez, szabadúszóként. Megszámlálható számú könyvet fordítottam le (50 fölött jár), sokat szerkesztettem is. Valójában egész felnőtt életemet könyvkészítő emberek, műhelyek, cégek, birodalmak vonzásában töltöttem. A könyv erős, jófajta kötés számomra. Nem mulandó szenvedély.

Két felnőtt gyermekem van, mindketten alkotómunkát végeznek.

 

Magamról másképpen

 

Nincsenek kész mondataim magamról, talán mert még mindig és folyamatosan tanulok, tanulom a világot, az életet és saját magamat. Nem biztos, hogy én változom közben, inkább a mód, ahogyan felfogom és megítélem a történéseket. Ha mindenképpen jelzőket kell használnom, íme néhány állandónak tűnő: ragaszkodó, hűséges, házias, otthonkedvelő, érzékeny, derűs, szenvedélyes, de: aggodalmaskodó és kétkedő. Egyre kevesebb dologra vágyom, viszont egyre magasabb minőségben, nem akarok sok mindent csinálni, de amit igen, azt szenvedéllyel. Érzékeny vagyok, olykor talán túlságosan is. Könnyen ráhangolódom másokra, kölcsönös szimpátia esetén könnyen átveszem a másik hangulatát. Jól hallgatok, szívesen is hallgatom mások történeteit, az emberek pedig szeretnek mesélni nekem. Megbízható vagyok, soha nem kések, mindig inkább előbb érek oda a megbeszélt találkozóra. Jót tesz nekem a határidő, ha  van, szigorúan betartom. Szeretem a rendet, erős igényem az átláthatóság, a tisztaság és az egyenesség. Derűs embernek születtem, jó sok derűs gént örököltem, ami nem jelenti azt, hogy ne ismerném a szomorúságot. Szeretem a humort és a nevetést, mindig mosolygok, amikor a tükörbe vagy egy másik emberre nézek. Imádok főzni, mert imádok enni, jobb napokon a főzést is alkotásként tudom felfogni. Szeretem, ha van a közelemben legalább egy kutya – a családban kettő is akad. Nagyon szeretek elutazni – igaz, már nem vágyom olyan sok helyre, mint régen -, de hazaérkezni is legalább annyira. Azt gondolom, nincs bennem semmi rendkívüli, ugyanakkor a magam módján pótolhatatlan vagyok.

 

Legkedvesebb ételem a rizs és a málna. Kedvenc regényem még mindig a József és testvérei, zeném Rachmaninov 3. zongoraversenye. Kedvenc sportom nincs, de szívesen jógázok. Dél-Angliában és Toszkánában is otthon tudom érezni magam. Ha ma lennék fiatal, asztronómiával és a hinduizmussal foglalkoznék.

 

Résch Éva

 eva_0804_jav